Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

10 történelmi esemény


10 meghatározó esemény Magyarország történelmében


1. Magyar honfoglalás: Az a folyamat, mely során a magyarok a Kárpát-medencét birtokba vették. Ennek idejét 895-896-ra datálják.

A 890-es évekre a magyar törzsi vezetők Etelköz felől egyre inkább nyugati irányban kezdtek orientálódni. Korábban csak ritkán, pár évtizedes kihagyásokkal indítottak zsákmányszerző hadjáratokat, 892 és 895 között azonban rövid idő alatt háromszor is megfordultak a magyar hadak a Balkán és a Kárpát-medence területén.

A honfoglalás kezdő időpontja 895, amikor a magyarok három irányból indultak nyugat felé. Az Etelközből elűzött magyarok rendezetlen formában menekülnek Erdélybe, ahol hét földvárat hoznak létre. A magyarok másik része a Felső-Tisza vidékéről érkezett. Ez a csapat harcolt korábban Bulgária ellen. A harmadik részük az Al-Duna felől a keleti-frankok elleni kalandozásból tért vissza. A honfoglalás azonban nem egy év alatt zajlott le, hanem szakaszosan folyt. Először az ország keleti felét, majd később a 10. század elején a nyugati felét biztosították.

Sokáig nem tudták pontosan a honfoglalás idejét. A magyar krónikák zöme a 884. illetve a 888. évszámát fogadta el. A magyar kultuszminisztérium 1882-ben felszólította a Tudományos Akadémiát, hogy állapítsa meg a honfoglalás pontos évszámát, ám ekkor sem született eredmény. Végül a kiváló magyar csillagász Lakits Ferenc 1890-ben egyértelműen megállapította, hogy a magyar honfoglalás ideje 895-ben volt. A magyar kormány viszont 1896-ot tűzte ki a millenáris ünnepségek esztendejéül meghagyva a honfoglalásnak 895-ös dátumát.

2. Kereszténység felvétele: Szent István királyhoz kötik a pogány magyarságnak a keresztény hitre való áttérését.

Szent István lovas szobor A keresztény vallás elterjedésének folyamata Magyarországon Géza fejedelem alatt vette kezdetét. Ő teremtette meg az államalapítás politikai feltételeit, és ő tette meg az első, döntő lépéseket a kereszténység felvételéhez is. Sok ezer magyarral együtt megkeresztelkedett, és „megfogadta, hogy minden alattvalóját a keresztény hitre téríti”. Halálakor, 997-ben Géza idősebb fiát, Vajkot jelölte ki utódává, aki megkeresztelése után az István nevet viselte, s Szent Istvánként ő lett az első magyar keresztény király.

Trónara kerülése után folytatta apja egyházpolitikáját, megszervezett tíz püspökséget és templomokat építetett. Befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítő váltak, hanem a művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei is innen kerültek ki.

A kereszténység felvétele természetesen életforma-változással járt amiben az egyháznak meghatározó szerep jutott. Országunk szeretettel fogadta az idegeneket: otthonra találtak Magyarországon a bencés, a ciszterci, a ferences szerzetesek, az olasz, német, francia és bizánci hittérítők, akiktől népünk a hit ismeretét és erejét kapta.

3. A forint megszületése: A forint története 621 évvel ezelőtt kezdődött.

Évszázadokig Európa egyik legkedveltebb fizetőeszközének számított a forint; Bizánctól Angliáig, Itáliától Svédországig mindenütt szívesen látták a kereskedők. Az elsőként 1325-ben, Károly Róbert pénzreformja nyomán, firenzei mintára vert aranyérmék népszerűségüket annak köszönhették, hogy a magyar királyok még a legínségesebb időszakokban is kényesen ügyeltek értékállandóságukra.

A 99 százalékos finomságú, méretüket tekintve egy mai ötforintosnak megfelelő aranyérméknek pontosan 3,52 grammot kellett nyomniuk; a gyűjtőket máig csodálattal tölti el, hogy az öt-hatszáz éves pénzek alig-alig térnek el ettől az értéktől. A 16. századtól kezdve a forint sok országban etalonként szolgált, a skandináv államokban ungarsk gylden, Németalföldön hongaarske dukat, Itáliában ongaro néven vertek a vele megegyező finomságú és súlyú, általában a kinézetében is hasonló aranyérméket.

A török hódítás után a Habsburgok befolyása alatt álló területeken az osztrák pénzrendszer vált meghatározóvá, ez okozta a forint időleges megszűnését. Az 1945-46-os infláció minden idők legnagyobb ütemű pénzromlása a nemzeti fizetőeszköz elértéktelenedését eredményezte. Az áldatlan állapotoknak a forint 1946. augusztus elsejei, árualappal stabilizált bevezetése vetett véget.

4. Mátyás uralkodása: (1458-1490) I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től  cseh  király, 1486-tól  Ausztria hercege.

Mátyás király (1458-1490) trónra lépése után igyekezett az ország irányítását újjászervezni. Megreformálta az adórendszert, s az így megnövelt jövedelemből mindenekelőtt a haderőt korszerűsítette. Európai mintára zsoldossereget toborzott, amely egész évben készen állt a támadásra és a védekezésre. Ez a had, a Fekete sereg Európa-szerte hamar rettegett erővé vált. Külpolitikai céljai között szerepelt a császári cím megszerzése is. Első lépésként a cseh trónt akarta birtokba venni.

Mátyás a többi európai uralkodóval egyenrangúnak tekintette magát. Második esküvője után (Beatrixot, a nápolyi trónörökös leányát vette el) udvarát reneszánsz mintára rendezte be. A palotájában létesített humanista uralkodói könyvtár a Bibliotheca Corviniana, messze földön híres volt. A palota könyvmásoló és könyvkötő műhelyében díszes kivitelű kódexek készültek, melyeket a király címerének hollója után (latinul corvus) corvináknak neveztek el. Az uralkodó számos itáliai művészt, tudóst hívott Budára. Visegrádi ragyogó reneszánsz palotáját itáliai mesterek építették.

Mátyás király alakja a magyar nép emlékezetében hősként őrződött meg, tetteihez legendák fűződtek. Számos mese, monda szól a király igazságosságáról, arról, hogy uralkodása során mindig a szegény emberek pártjára állt. A valóságban a magyar jobbágyok sokkal több adót fizettek, mint bármikor korábban. Az ország népe azonban békében élt, és ellenség, különösen a török nem tudta a határokat átlépni. A későbbi korok szenvedései, háborúi tükrében úgy érezték az emberek: Mátyás uralma aranykor volt. Jól jelzi ezt a régi mondás is: „Meghalt Mátyás, oda az igazság!”

5. 160 éves török uralom Magyarországon

 Az oszmán-törökök hódítása a 14. század végén érte el a Magyar Királyság határait, majd Nándorfehérvár 1521. évi elfoglalásával vetette meg lábát Magyarországon.

Ettől kezdve állomásoztak török csapatok magyar területeken. Tartós beren­dezkedésükre végül a mohácsi vész  (1526), majd Buda eleste (1541) teremtett lehetőséget. Ettől kezdve folyamatosan bővítették az ország középső részén megszállt területeiket, amelyek Szigetvár és Gyula eleste (1566) után már a késő középkori magyar állam 40 százalékát tették ki. Ezt az ék alakú területet az 1699. évi karlócai békéig birtokolták, megszálló csapataik se­gítségével kiépítvén saját várláncolatukat, közigazgatásukat és adóztatási rendszerüket.

Ennek ellenére berendezkedésük felemás jellegű volt, a török hódoltság ugyanis mindvégig megmaradt az Oszmán Birodalom legnyugatibb frontvidékének, amelyen a magyar földesurak részben megőrizhették birtok­jogukat és adóztatási tevékenységüket, a magyar lakosság pedig önkor­mányzatait.

A török uralom és a vele együtt járó háborúskodás az ország fejlődésén hosszú távon mégis igen súlyos nyomokat hagyott. Az ország három részre szakadt, az Erdélyi Fejedelemség  kialakulásával keleti területei elszakadtak, a magyar lakosság pedig az elpusztított területekre betelepülő-betelepített idegen népcsoportoknak (szerbek, horvátok, románok, szlovákok) köszön­hetően megindult a kisebbségbe kerülés útján.

6. Magyar forradalom és szabadságharc 1848-1849

A magyar polgári átalakulás történetének a legfontosabb időszaka volt a szabadságharc időszaka.Régi pisztoly
Magyarország a XIX. század első felére képessé vált megkísérelni a felzárkózást a fejlett Európához. Az 1848-as tavasz meghozta a lehetőséget, hogy az Európán végigsöprő forradalmakhoz kapcsolódva a magyar nemzet átalakítsa társadalmi és gazdasági rendjét, és a felzárkózás üteme felgyorsuljon. Megalakulhatott az első önálló független felelős magyar kormány. Lázas törvényhozói munka számolta fel a feudalizmus maradványait, megkezdődött a modern Magyarország megteremtése. A forradalom és szabadságharc után nem lehetett többé visszaállítani a feudalizmus idejétmúlt rendszerét, s a csatlakozás a modern Európához csak idő kérdése volt.

1867-re a sorozatos katonai vereségeket elszenvedő Osztrák Birodalom vezetése belátta, hogy Magyarország érdekeinek figyelmen kívül hagyásával nem képes nagyhatalmi szerepét betölteni. A magyar politikusok nagy része lemondott a teljes függetlenségre törekvésről, így a történelmi kompromisszum megköttetett, megszületett az új dualista szerkezetű állam, az Osztrák-Magyar Monarchia amely a lehetőségeket figyelembe véve a legmegfelelőbb kereteket nyújtotta Magyarország polgári fejlődéséhez.

Egy érdekesség: A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

7. Trianoni békeszerződés

 Az I. világháború győztes hatalmai és Magyarország mint vesztes állam között létrejött megállapodás.
 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles kastélykertjének Nagy Trianon nevű palotájában. A nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el, és 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre. A 14 részes szerződés a Nemzetek Szövetségének alapokmányával kezdődött. A második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében Magyarország területe - Horvátországot nem számítva - 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.

 Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek közül 1,6 millió Erdélyben, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig a Délvidéken élt. Az elcsatolt területeken lakók a békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságukat elvesztették, és annak az államnak az állampolgárságát igényelhették, amelynek területén volt az illetőségük.

A harmadik rész kimondta, hogy a Nemzetek Szövetsége hozzájárulása nélkül Magyarország nem mondhat le függetlenségéről, vagyis nem egyesülhet Ausztriával. Az ötödik rész előírásai szerint Magyarország csak egy 35 ezer fős, önkéntesekből álló hadsereget tarthatott fenn. Páncélos járműveket, tankokat, hadihajókat és harci repülőgépeket sem nem gyárthatott, sem nem vásárolhatott. A kilencedik rész előírásai értelmében 1921-től kezdődően 30 éven át jóvátételt kellett fizetni a háborúban okozott károkért Olaszországnak, Jugoszláviának, Romániának és Görögországnak. A trianoni békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel, és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt.

8. '56-os forradalom

1956 október 23-án forradalom és szabadságharc vette kezdetét Magyarországon a diktatúra és a szovjet meg­szállás ellen. A békés tüntetés végül a fegyveres erők felszámolásával ért véget november 11-én.

Bővebb:

A délután három órakor kezdődő tüntetés pesti résztvevői a Petőfi-szobornál találkoztak, a Műszaki Egyetem hallgatói pedig az egyetem elől indultak a Bem-szoborhoz. A Bem-szobortól a Kossuth térre, az Országház elé vonult a tömeg, ahol meghallgatták a miniszterelnök beszédét. Kossuth térről a Sztálin-szoborhoz vonult a tömeg, ahol már megkezdték a szobor ledöntését. A szobrot a Nemzeti Színház elé vitték, ahol feldarabolták. A tömeg másik része eközben a Rádióhoz vonult és követelte a 16 pont beolvasását, de a Rádió vezetősége ezt elutasította. A Központi Vezetőség éjszaka ismét Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek.

Másnap szovjet csapatok érkeztek Magyarországra. A város különböző pontjain felkelőközpontok alakultak, majd országos szintűre terjedt a tüntetés. Az időközben Budapestre érkező szovjet vezetők Kádár Jánost nevezték ki a Magyar Kommunista Párt élére. Október 28-án reggel azonban Nagy Imre tűzszünetet rendelt el, bejelentette továbbá, a szovjet csapatok kivonulását az országból, az ÁVH feloszlatását. A forradalom úgy tűnt, hogy elérte célját, a nemzeti függetlenséget és a többpártrendszerű demokráciát.

A november 3-ai tárgyalások a szovjetek részéről azonban csak félrevezető akció volt. 1956. november 4-én vasárnap hajnalban ágyúdörgés ébresztette Budapestet. A szovjet katonák elérték a Kossuth teret és beszüntették a Szabad Kossuth Rádió adását. A Parlamentből kivonultak a Nagy Imre-kormány tagjai és november 7-én a Kádár kormány letette az esküt. Nem csak Budapesten, de több vidéki nagyvárosban, Salgótarjánban, Miskolcon is golyózáport lőttek a tüntetők közé. Bevezették a rögtönítélő bíráskodást, letartóztatták a munkástanácsok vezetőit. 1958-ban ítélték el Nagy Imrét és társait, az ítélet kötél általi halál.

 9. Rendszerváltás Magyarországon

Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált.

A rendszerváltás Magyarországon az a  több éves, békés átalakulási folyamat, amelynek során az egypárti diktatúrát többpárti demokrácia, az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervgazdaságot pedig döntően ma­gán­tulajdonra épülő piacgazdaság váltotta fel, s mindeközben függet­len­ségét is visszanyerte az ország. Mindemellett olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában.

A rendszerváltás első programjai 1986-1987-ben jelentek meg, és az első ellenzéki szervezet (Magyar Demokrata Fórum) 1987. szept. 27-én alakult meg Lakitelken. Az MSZMP és az ellenzéki szervezetek közötti 1989. év nyári tárgyalásai (Nemzeti Kerekasztal) alapján 1989. okt. 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, majd 1990. tavaszán többpárti és minden szempontból demokratikus választásokat tartottak. A társadalmi tulajdon magánosítása (privatizációja) az 1988. okt. 10.-i társasági és az 1989. júl. 1-i átalakulási törvény alapján vette kezdetét. A szovjet csapatok kivonása 1989. ápr. 25-én kezdődött, és 1991. nyarán fejeződött be. Röviddel ezután, 1991. jún. 28-án feloszlott a KGST és júl.1-én a Varsói Szerződés is. A szovjet blokk összeomlását alapvetően a Szovjetunió meggyengülése és az Egyesült Államoktól elszenvedett történelmi veresége okozta.

„Egy francia politológus kollegám mondta, hogy egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” - mondta Pozsgay Imre

10. Magyarország Uniós csatlakozása

Magyarország ezerszáz éve jelen van Európa gazdasági, politikai és kulturális életében. A 2004. május 1-jén történő Európai Unióhoz való kapcsolódása e szoros kapcsolatot erősítette meg.

A 2004-es bővítés mindkét fél számára előnyös volt. Az EU számára jelentkező előnyök mindenekelőtt a belső piac kiszélesedése, európai és globális pozícióinak megerősödése, s mindenekfelett a földrész biztonsági és politikai helyzetének stabilizálódása. Az új tagállamoknak, köztük a volt szocialista államoknak komoly erőfeszítést kellett tenniük a belépéshez, nemcsak politikai, gazdasági-pénzügyi, hanem humán vonatkozásokban is.

Egész társadalmakat, az érintett népek gondolkodását, életfelfogását kellett az új rendszerekbe beilleszteni. Ez természetesen nem egy kierőszakolt lépés, hanem az adott lépés létérdeke is egyben. Magyarország számára az Uniós csatlakozás nagyon komoly szellemi és érzelmi tartalommal is bíró esemény valósult meg: a rendszerváltás betetőzése, lezárása az Európába való hazaérkezés. Magyarország a rendszerváltás óta azon munkálkodott, hogy eleget tegyen a csatlakozás feltételeinek. E munka elismerését jelentette, hogy 1997. decemberében megindultak az Uniós csatlakozásról szóló tárgyalások.

Magyarország- a többi jelölthöz hasonlóan- fokozatosan igazodott a közösségi gyakorlathoz, közösségi jogrendhez. A tagság kívánalmait szem előtt tartva fejlesztette gazdaságát és politikai rendszerét. 2004. május 1-jén Magyarország végül egy erőt sugárzó szerveződésnek, egy sok százmilliós, egységes belső szabályok szerint működő piacnak lett a része.