Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Az Alföld növényvilága

Az Alföld növényvilága: bogáncsAz Alföldet valaha nagy területen fedte lösz, ami nem más mint hegyekből érkező, szél szállította kőzetpor. Tipikus növénytársulása a löszpusztagyep mára nagy mértékben visszaszorult, mivel a löszön kiváló termőtalaj képződik. A pusztagyep fűfélékben szegény. Tipikus növénye a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) mellett általában mindig megtalálható a hivalkodó külsejű taréjos búzafű (Agropyron pectinatum). A magyar népdalok világából ismerős szerelemszimbólum a zsálya több fajjal képviselteti magát a löszgyepen. Végveszélyben lévő, fokozottan védett faj az erdélyi hérics (Adonis transsylvanicus). Egyedülálló növénytársulás a különféle tölgyekből álló lösztölgyes. Az erdőtársulás hegyvidék és alföldi rész határán alakult ki Kerecsend mellett. A lösztölgyesben és a peremvidékén lévő réten a hazai flóra fele – 1000 virágos növényfaj – található.

A puszta szóhoz a legtöbb ember a szikeseket kapcsolja. A nyári hőségben talajból elillanó víz és sófelhalmozódás hatására alakul ki a repedezett, betonkeménységű szikes talaj, melyet tavasszal víz borít. A szik eróziója, a padkásodás a talaj berogyásával jár. Azt gondolnánk a szélsőséges klímájú alföld szikesei kevés növénynek adnak esélyt a túlélésre, azonban e félsivatagi területek bővelkednek a legtöbb növényfajban. A kilúgozódott talajon mohák és zúzmók is megjelennek. A szikespusztarét névadó növénye a pusztai cickafark (Achillea setacea) „testvére” a mezei cickafark (Achillea collina) jellegzetes sziki növény. A pusztarétek bennszülött faja az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A terület másik növénytársulása az ürmös szikes puszta a sziki ürömről (Artemisia santonicum) kapta nevét. Az ürmös puszta legismertebb növénye a gyógyhatásáról híres kamilla (Matricaria chamomilla) hatóanyag-tartalma ezeken a laposokon a legnagyobb. A sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum) és a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum) nyár közepétől tömeges virágba borulásával festi lilára a kopárnak tűnő pusztát.

Az Alföld növényvilága: aszályA szikesek mélyebb részén alakul ki a vakszik, ahol a sókiválasztás közvetlenül a felszínen történik és az erózió miatt a feltalaj eltűnik. Könnyen felismerjük az Alföldnek ezeket a mozaikkockáit, mivel már messziről vakítanak fehérségükkel. (Régen a pusztán élők a talajfelszínen összegyűlt szódát összeseperték és mosószerként használták!). A bárányparéj (Camphorosma annua) zöldje ősszel fordul pirosba, feledhetetlen látványt nyújtva a fehér talajjal. Általában más növényfaj nem él meg ezeken a területeken, kivéve a Duna – Tisza közét, ahol az érdekes külsejű pozsgás zsázsával (Lepidium crassifolium) is találkozhatunk.

A Hortobágyon és Ohat valamint Újszentmargita mellett megmaradt alföldi erdők a sziki tölgyes ritka típusát reprezentálják. Főként idős kocsányos tölgyek (Quercus robur) alkotják az erdők lombkoronaszintjét, de a tisztások szélén olykor csertölgyek (Quercus cerris) is előfordulhatnak. Az egykori keményfaliget gyepszintje és tisztásai mutatják a folyószabályozás és szikesedés hatásait. A sztyeppesedés folyományaként terjedtek el a következő erdősztyeppi fajok: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), nyúlárnyék (Asparagus officinalis). A szikesedéssel jelent meg az erdei rétek helyén a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a lila virágú réti őszirózsa (Aster sedifolius ssp. sedifolius).

A magas füvű nedves szikes rétek nyár elejéig üdén zöldellnek. Az ecsetpázsitos sziki réten nő a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a kiirthatatlan fehér tippan (Agrostis stolonifera), melyek mindegyikét rendszeresen kaszálják, mivel kitűnő szénát adnak. A Tiszántúlon és a Dél – Alföldön e réttípusba egy másik, a hernyópázsitos sziki rét ékelődik be az erősen szikesedett részeken.  Alapvető fűféléje a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) virágzata közelről nézve kis hernyókhoz hasonlít. Sok csapadék esetén a rétet kékre színezi a csombormenta (Mentha pulegium).

Az Alföld növényvilága: homokbuckákAz Alföld eredeti erdősztyepp növényzetéből már csak emlékeztetőül maradt néhány folt, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park próbál megmenteni az utókor számára. Ez a homokon fejlődő növénytakaró a legváltozatosabb fajokat vonultatja a szemlélődő utazó elé. A nyílt homokpusztagyep bennszülött állományból álló virágoskert, melyben egymást váltja a homoki imola (Centaurea arenaria), a homoki varjúháj (Sedum hillebranndtii), a mélykék virágú báránypirosító (Alkanna tinctoria) és az évelő hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum). Ha a futóhomok nem lepi el a társulást és humusz halmozódik fel a talajban, akkor a magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata) alkot szép növénytársulást, melyben a merev levelű csenkeszcsomók közé zuzmók és száraszságtűrő mohák ékelődnek. Látványos elemek a homokpusztagyepen: a naprózsa (Fumana procumbens), ez a szubmediterrán cserje, a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata), a deres fényperje (Koeleria glauca) és az ősszel virító kései szegfű (Dianthus serotinus). A zárt homokpusztagyepen sokszor uralkodó fűféle a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica). Tavasszal ezeket a zárt réteket színpompás virágtenger borítja koloncos legyezőfűvel (Filipendula vulgaris), homoki pimpóval (Potentilla arenaria) és közönséges kakukkfűvel (Thymus pannonicus, T. glabrescens). Ritkaságszámba megy az itt-ott előbukkanó, védett leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) vagy a magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica). A sárga homoki nőszirom (Iris arenaria) szintén ritka, szép faj.