Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Csecses Jutka-korsó




Nem magyar találmány az olyan vizeskorsó, amelynek üreges, ivónyílással ellátott füléből lehet inni, nőt szimbolizáló csecseskorsóvá azonban már a magyar népművészet alakította.

Az italnak kimert víz, csakúgy mint egyéb ital, az edényével párba állítva nálunk ugyanis szerelmi képes jelentést kapott. Az ital ábrázolta, egyfelől, a legényt. Ezért éneklik, például, a moldvai Kalugar faluban:

Nem adom a jó bort
A rossz pálinkáért
Sem a szógalegént
A gazda fiáér.


A magyar fazekas pedig a vizeskorsó nyakában megformálta a lány derekát, hasában a lány bő szoknyáját, és végül a fülét melldomborulattal és a praktikusnál nagyobbra  készítette. Gondoljuk nyilván, az utolsó miért volt, de a kisszigeti Luca-napi kotyolók jókívánságát bizonyságul is hívhatjuk:

Akkora legyen a kijeték liányának csöcsi,
mind a bugyigás korsu!
Kalamonya kettü, kettü,
Kalamonya kettü.


Legyen bár egészen kicsi népművészeti műveltségünk, mégis fogunk találni egy közmondást, aminek a megértéséhez ez a szimbolika adja a kulcsot: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Azt még tudnunk kell, hogy a kutat, ahova a lányok jártak vízért, a legények is rendszeresen látogatták.


A Jutka nevű korsó a csecseskorsónak egy Alföldön készített változata, amelynek az az érdekessége, hogy a nyaka végén leányfej van, vizet tölteni pedig alulról lehet bele, a hasába vezető tölcséren keresztül. Ilyen alulról töltős korsókat szintén készítettek külföldön is, a Jutka-korsó vízbe merítése azonban nálunk erotikával gazdagodik, és ez már a sajátunk.













IRODALOM

Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Táton Kiadó. Bp. 2001.

KÉPEK

1.Szentesi Mázvirágos korsó
(Szentes, Csongrád m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/4-560f.jpg

2.Alföldi Jutka-korsó (Lükő Gábor rajza nyomán a Puszta.com illusztrátora)