Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

József Attila életrajza

(1905-1937)


József Attila 1905. április 11-én született Budapesten. Apja, József Áron, szappanfőző munkás, a gyermek Attila 3 éves korában eltűnt. Édesanyja, Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány, aki a fővárosban napszámos munkát, úri házaknál mosást, vasalást, takarítást vállalt, ám a nehezen megkeresett pénz még így is kevés volt, hogy családját fenntartsa. 1910-ben a két kisebbik gyermek, Etus és Attila, Öcsödre kerültek, egy parasztgazdához, ahol az ellátásért cserébe segítettek a házimunkában. 1911-12-ben itt kezdte meg József Attila tanulmányit, az öcsödi református elemi iskolában.

Amikor a tanév végén visszakerültek édesanyjukhoz, azt súlyos baleset érte, így a család még nagyobb nyomorba került. Ebből a nincstelenségből emelte ki őket Makai Ödön ügyvéd, aki segített abban, hogy a gyerekek egy nyaraltatási akció keretén belül Abbáziában üdülhessenek. Majd Makai, az időközben polgári iskolát végzett legidősebb testvért, Jolánt, feleségül vette, és önálló ügyvédi praxisba fogott.

Az édesanya 1919-es halála után Makai Ödön befogadta a gyermekeket: Etelt, mint szobalányt, és Attilát, mint annak testvérét – rokonai ugyanis tiltakoztak a családhoz nem méltó házassága ellen. Így lett Ödön Attila gyámja, aki hamarosan hajósinasnak állt, majd sógora segítségével beiratkozott a makói magyar királyi állami főgimnáziumba. Itt vette kezdetét József Attila költői pályája. Egészen fiatalon, 1922-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Szépség koldusa, amihez az előszót az akkor már nagy hírnévnek örvendő Juhász Gyula írta.

1923-ban otthagyta a gimnáziumot, mert csak a költészetnek akart élni, mire gyámja megvonta tőle az anyagi támogatást. Verseinek mintegy felét is ezekben az években írta. A Lázadó Krisztus című verse miatt istengyalázási per indult ellene, amiért először több hónapi fogházra és súlyos pénzbüntetésre ítélték, ám az ügy később felmentéssel végződött. Ekkor vált József Attila neve ismertté.

A félbehagyott gimnázium után önálló életet akart kezdeni: barátoknál lakott, dolgozott könyvügynökként, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakára, és 1924-ben kiadta második verseskötetét Nem én kiáltok címmel. Egy évvel később nagy fordulat következett be a költő életében. Horger Antal egyetemi dékán eltanácsolta őt az intézményből a Tiszta szívvel című verse miatt, ami szerinte felháborító, nihilista hangvételt ütött meg. József Attila az eltanácsolást életre szóló sérelemként élte meg, aminek még 1937-ben írt, Születésnapomra című versében is hangot adott.

A következő időszakban Pestre került, ahol a Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja lett, majd a bécsi egyetemre iratkozott be. Bécsben ismerte meg a marxista és anarchista tanokat, amelyeket Párizsban való tartózkodása alatt tovább tanulmányozott, mélyített, és itt lépett kapcsolatba a Francia Kommunista Párt magyar részlegével.

1927-ben tért vissza Magyarországra, és iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészkarára. Ezután ismerkedett meg egyik nagy szerelmével, Vágó Mártával, kinek édesapja révén bekerülhetett volna a polgári körökbe. Ám házasságkötésük előtt Márta hosszabb londoni tanulmányi útra ment, ahol belátta, hogy jövendőbelije nem alkalmas a megfelelő családi élet biztosítására. E szerelem lezárulásával jelentette meg József Attila harmadik verseskötetét, Nincsen apám se anyám címmel, 1929-ben.

Ezt követően tartozni akart valahová, ezért részt vett különböző politikai csoportosulásokban. Tagja lett az illegális kommunista pártnak is, majd a nézőpontok különbözősége miatt kilépett/kizárták onnan. A kommunista mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, akivel több évre összekötötte az életét, és ekkor (1831) jelent meg következő verseskötete, Döntsd a tőkét, ne siránkozz címmel. Kommunista versei - Szocialisták -, és nézetei miatt újból perek szakadtak a nyakába.

Az 1931 óta pszichoanalitikus kezelés alatt álló költő egyre betegebb lett, magánélete is válságba jutott. 1933 nyarán részt vett egy Írók Gazdasági Egyesülete találkozón, ahol Marton Márta művészettörténész iránt lobbant szerelemre, és ekkor született meg a kor egyik legkitűnőbb szerelmi költeménye, az Óda. E miatt a fellángolás miatt követett el öngyilkossági kísérletet akkori kedvese, Szántó Judit, és ezt követően kapcsolatuk teljesen megromlott.

Betegségének utolsó időszakában (1935) József Attila Gyömrői Edithez járt analízisre, s lobbant iránta szerelemre. A viszonzás hiánya azonban gyorsabbá tette a költő lelki összeomlását, amit 1936-ban írt Gyermekké tettél, és Nagyon fáj című verseiben is megemlít. Ez utóbbi címmel jelent meg utolsó verseskötete, amit teljes érdektelenséggel fogadott az olvasóközönség, és József Attila ezt személyes kudarcként élte meg.

Élete utolsó nagy ajándéka a sorstól – sajnos már túl későn – az 1936-ban Ignotus Pállal együtt alapított Szép Szó, kifejezetten baloldali, de „felekezeten kívüli” irodalmi folyóirat, melynek szerkesztése során ismét összekerült Vágó Mártával. A Szép Szó közösségében olyan barátokra talált, akik kiálltak mellette, példaképnek, és egyedülálló költőnek tekintették őt, s a folyóirat különszámaiban az ő verseit jelentették meg: A Dunánál, Hazám.

Élete utolsó évében ismerkedett meg az ifjú gyógypedagógus Kozmutza Flórával – a későbbi Illyés Gyulánéval. Ekkorra már nagyon megromlott az egészségi állapota, képtelen volt a kitartó udvarlásra, hozzá írt verseiben is főként a halál elfogadásáról írt.

1937 nyarán volt utolsó, tragikus idegösszeomlása, több hónapon keresztül ápolták szanatóriumban. Az év vége felé nővéreivel Szárszóra utazott, ahol meglátogatta Flóra. Neki ajándékozta két búcsúversét: Karóval jöttél…, Ime, hát megleltem hazámat… Pár nappal később barátai is felkeresték, megpróbálták felvidítani, de ekkor már csak a közelmúltban ért sérelmeit említette nekik. Másnap, 1937. december 3-án a balatonszárszói pályaudvaron, egy mozgó vonat alá vetette magát – bár vannak akik csupán véletlen balesetnek gondolják halálát.


Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet.htm