Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kodály-koncepció

A Kodály-koncepció a zenei nevelésre vonatkozó elvek összessége, amelyeket Kodály Zoltán fektetett le írásaiban, szóban elhangzott útmutatásaiban. A 20. századi magyar zenei nevelés ezen a koncepción alapul. A Kodály-koncepció rokon kifejezéseként használják a Kodály-módszert, helytelenül, mivel neves zeneszerzőnk elveit, gyakorlati példáit nem foglalta össze egységes, részletesen kidolgozott módszertani munkában. A kodályi elvek gyakorlatba ültetése módszeres kidolgozása követőire, tanítványaira hárult. Főként Ádám Jenő érdeme, hogy a koncepció iskolai alkalmazása megvalósulhatott.


Alapgondolat: A zene mindenkié

A Kodály-koncepció abból az elgondolásból indul ki, hogy a zene olyan művészet, mely az emberi lélek számára nélkülözhetetlen. Ebből következik, hogy a zene mindenkié, mindenki számára hozzáférhetővé és érthetővé kell tenni, mégpedig az iskola falain belül. A koncepció alaptétele szerint bárki a zene művelőjévé és értőjévé (igazi zeneélvezővé) válhat, függetlenül zenei adottságaitól (hallásától), társadalmi hovatartozásától. A zenével pedig csak az az ember tud igazi kapcsolatba kerülni, csak az képes igazán megérteni a nagy zeneműveket, aki gyakorolja a zenét. Ehhez próbálja Kodály kifejleszteni a helyes zenei nevelés elméletét és gyakorlatát.


 
Fotó: pappani
Zenei anyanyelvünk, a népzene

Kodály szerint a zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződtek meg. A népzene kiváló anyagot biztosít a zenei írás és olvasás megtanulásához. A kottaolvasás és dallamok felismerése, leírása pedig énekléssel, saját hangunkkal érhető el. A koncepció szerint az iskolai énektanításnak elsődleges és döntő jelentősége van egy ember egész életére kihatóan, hogy érti-e a zenét, megtanul-e zenélni. A hangok birodalmába az éneklés vezet el. Ahhoz pedig, hogy valaki tisztán tudjon énekelni, kiemelkedő szerepe van a karéneklésnek és a többszólamú éneklésnek. Kodály 1937-ben jelenteti meg Bicinia Hungarica című sorozatának I. kötetét, mely saját szerzeményeit, biciniumait (kétszólamú énekeket), népdalokat, magyar költők verseire írt kompozíciókat tartalmaz. A füzet gyermekek számára készült énekórai használatra. A Bicinia Hungarica II. és III. kötete is a magyar népdal sajátosságain keresztül ad példákat a helyes énekléshez, míg a IV. kötet cseremisz népdalokat tartalmaz. Szintén a koncepció része ugyanis, hogy saját zenei anyanyelvünk mellett a rokon népek dalait is ismernünk kell.

Az éneklés kulcsa

A Kodály-koncepció alapelve, hogy a zenei írást és olvasást relatív szolmizációval lehet elsajátítani. A relatív szolmizáció lényege, hogy a ’dó’ kezdőhang helye szabadon változtatható. Kodály John Spencer Curwen, birminghami lelkész ’tonic-sol-fa’ rendszerét vette alapul és adaptálta a magyar szolmizációs rendszerhez. Ennek ill. a pentatónia gyakoroltatására írja meg Kodály Ötfokú zene című sorozatát. A szolmizált betűjeles munkák magyar, cseremisz és csuvas népdalokat tartalmaznak. A korábban kiadott 333 olvasógyakorlat szintén a szolmizáció gyakorlására készített dalgyűjtemény, melyet gyermekek számára készített Kodály.

A koncepció az iskolákban, a zene a lélekben

A Kodály-koncepció pedagógiai elvei kezdetben a zeneszerző által alapított új iskolatípusban, az ének-zenei általános iskolákban valósultak meg, majd hivatalosan 1948-tól, az iskolák államosítása után váltak a kötelező iskolai oktatás részévé. A ma is működő ének-zenei általános iskolákban minden nap tartanak énekórákat. Tudományos felmérések szerint a napi rendszerességű, ének alapú zenei nevelésben részesülő diákok más tárgyakban is jobbak, mint társaik. Magyarázatképp szolgálhat, hogy az éneklés fejleszti a memóriát, a koncentrációs képességet, matematikai készségeket. A Kodály-koncepció nemcsak a magyar zenei nevelés alapjául szolgál, szerte a világon nagy elismertségnek örvend. A koncepció külföldi hírét Kodály személyes kapcsolatai alapozták meg, idegen népeknél való alkalmazhatóságát pedig az általános érvényű alapelvek (pl.: zenei írás-olvasás tanítása kisgyermekeknek, zenei anyanyelv elsajátítása, stb.).
A Kodály-koncepció mindezeken túl olyan célokat tűz ki, mely a gondolkodó, értékes ember kiműveléséhez kíván hozzájárulni. Fejleszti az esztétikum iránti érzékenységet, módszerességre szoktat, megismerteti a múlt homályába vesző nemzeti értékeket, s nem utolsó sorban az éneklés, a zene örömét.