Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Április 24. Szent György napja

Szent György Ókeresztény vértanú, akit az egyház törölt a szentek sorából, de ünnepét meghagyta. A legenda szerint Kis-Ázsia szülötte, Diocletianus, római császár uralkodásakor halt mártírhalált Palesztinában. A nevéhez fűződő gazdag történetanyag egyik verziója szerint egy Sylena nevű pogány város mellett legyőzte a pusztító sárkányt, megszabadítva ezzel a pogány király lányát, aki megtért a keresztény hitre. György még pirkadat előtt az egész várost kereszténnyé tette.


A görög részeken már a 4. században terjed kultusza, de Európa nyugati felében a 13. században válik általánossá. Konstantinápoly védőszentje; a frank királyok (5-8. sz.) ősatyjuknak vallják. 1222-től Anglia hivatalos patrónusa, jelvénye – fehér ill. ezüst alapon vörös kereszt – szerepel az angol lobogón.


A középkorban tisztelete megnő, Európa nyugati felén számos társaság alakul, melyet róla neveznek el. Magyarországon két lovagkirály alapít rendet, melynek védőszentje Szent György. Károly Róbert 1326-ban hozza létre a Szent György lovagrendet, ami szavatolta, hogy a nemesség összefog a király védelmében. A másik magyar uralkodó Luxemburgi Zsigmond 1408-ban alapítja meg a Sárkányrendet, ami egyrészt hatalmi pozícióját támogatta, másrészt magasabb cél, a kereszténység védelme érdekében jött létre.


A magyar néphitben Szent György napja gonoszjáró nap, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. A kerítésekre, ajtókra tüskés ágakat, nyírfaágat tűztek, hogy a gonosz távol maradjon. Országszerte elterjedt hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból – lepedő, kötény, kútágas – tejet tudnak fejni, ezért a tejesköcsögöket gyógyfüvekkel mosták ki védekezésképp.


Másfelől április 24-e varázslásra is alkalmas időpont, jellegzetes e napi mágikus tevékenység a harmatszedés, melyet a jó tejhozam érdekében végeztek. A harmatszedésnek sokféle változata élt. Egyes helyeken kötényt húzgáltak a harmatos fűben, fennhangon ismételve: „Mind szedem…”, közben egy marék füvet is szedtek. A füvet a tehén elé tették, a harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba csavarták, hogy sok vaj legyen. Máshol akinek gyenge vetése volt, annak Szent György napján éjfélkor ki kellett mennie egy olyan földre, ahol szép vetést talált. Ott végig kellett húznia maga után egy lepedőt, amivel a saját vetésére vitte át, hogy szép legyen a gabonája.


Szent György napi állat a kígyó és a gyík. Számos babonás cselekedetet végeztek ilyenkor, melyekhez szükség volt rájuk. Nagykőrösön a Szent György nap előtt fogott gyíkot a torokgyík – régi gyermekbetegség - megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál húzták végig a gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Jászdózsán (Észak-Alföld) az a hiedelem járta, hogy a Szent György nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni.