Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Szürkemarha

A magyarok ősi évezredes múltja nem csupán történelmi eseményekben gazdag, hanem egyedülálló természeti kincsekben is. Őshonos állatfajunkat a szilaj szürkemarhát eleink hozták magukkal a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából. A magyarság életében a szarvasmarhatartás több ezer éves kultúráját több mint 50 ősi szó őrzi, mint pl. a sőre, gulya, számadógulyás, tehéncsordás.

Szürkemarha csordaA magyar szürkemarha (Bos taurus primigenius podolicus) legközelebbi rokonai a podóliai jellegű kelet-európai marhafajták. Abu Hamid arab kereskedő leírása a következőképp festi le a szürkemarhát ezer évvel ezelőtt:

„Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.”

A magyar szürkénél könnyen elkülöníthető ivarjegyek különböztetik meg a hímeket és nőstényeket. A bikák daruszínűek, jellegzetes rigószájuk van, 700-900 kg súlyúak, míg a nőstények szürkéskékek és 550-600 kg a tömegük. A tehenek és bikák szarva egyaránt 50-70 cm, az ökröké viszont méteres is lehet.

A szilaj marha kitűnő húsa messzeföldön híres. A legszívósabb haszonállatok, istállóba soha nem terelték őket, egész évben a pusztai legelők füvein, nádon, télen pedig a hó alatt megbújó avaron éltek. A marhatartás és terelés a gulyások feladata volt.

A gulyásokat nem akármilyen fából faragták, foglalkozásuk sok veszéllyel és bonyodalommal járt. Mindig készenlétben kellett állniuk a betyárok és farkasok támadása ellen; a vásárokra akár 1000 kilométeres távra is lábon hajtották a marhákat. A vásárok ideje Szent Vitus napja körül érkezett el. Bécs, München, Strasburg és Velence városok jelentették a marhavásárlás elsődleges piacát. Az állatokat olykor ezrével úsztatták a Dunán, vagy kompon szállították őket. Ennek a nagytestű, békés, de erős és szilaj állatnak a tartása nagyban hozzájárult, hogy Mátyás király idejében Magyarország jólétével Európa vezető államai közt szerepeljen.
Történelmi családjaink vagyonát gyarapította a marhakereskedelem, a tőzsérkedés. A szürkemarha kitűnő export húsmarhának számított ebben az időben.

A Kiskunságban egészen a 20. század elejéig nagy gulyákban legeltették a szürkemarhát. Erről emlékezik meg Petőfi Sándor Az Alföld című versében is:

„Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.”


A gulyák ma nemzeti parkjainkban természetes körülmények között élnek. Az állatok egész évben a legelőkön tartózkodnak, dacolva a zord és – erre a tájegységre oly jellemző
szélsőséges időjárással. Az úgynevezett szilaj tartású állatok borjaikat februárban sokszor a hóra ellik. A védett gyepek állapotának fenntartásában ma is nagy a jelentősége a szürke gulyáknak. A fajta genetikai állományának fenntartása és a védett természeti területek kezelése céljából a Kiskunsági Nemzeti Park közel 1500 egyedet tart belőlük.

A szürkemarha húsából szalámi, rúdsonka, gömböc, sziki fartő készül.