Keresés
Google

LEADER elméletben és a magyar gyakorlatban

2008-12-08
Forrás URL: koine.hu


LEADER – A vidékfejlesztés innovációja elméletben és a magyar gyakorlatban


A LEADER megközelítés (LEADER approach) az Európai Bizottság szemlélete alapján az innovatív vidékfejlesztési politikát megtestesítő módszertan. A LEADER alapelvei között az újszerűség, innováció kiemelt helyen szerepel. Az újszerűség a politika végrehajtásában, a helyi közösségek kapcsolataiban és a megvalósuló projektek során is kiemelt szempont. A kezdeményezéssel kapcsolatban, 1991-es indulása óta, rengeteg tapasztalat gyűlt össze. A LEADER Magyarországon is nagyot lépett előre a kísérleti LEADER 2001-es indulása óta, azonban az innováció megjelenését hazánkban számos tényező gátolja.


Az elmélet

A LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l`Economie Rurale, magyarul: "Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében") kezdeményezés hét alapelvre épül, melyek a következők:
  1. terület alapú helyi fejlesztési stratégiák,
  2. stratégiák alulról induló kidolgozása és megvalósítása,
  3. köz- és magánszféra partnersége,
  4. innováció ösztönzése,
  5. integrált, ágazatközi intézkedések, és
  6. hálózatépítés. /.../
A LEADER azáltal, hogy tért ad a helyi elképzeléseken alapuló gazdaságfejlesztésnek, gyökeresen eltérő szemléletet követ, mint a megszokott központosított politikák, egészen új határokat nyit a vidékfejlesztésben. A vidékfejlesztési politikát alapvetően megváltoztathatja a helyi alapokon nyugvó tervezés és döntéshozatal. A helyi szereplők olyan stratégiákat alkothatnak, olyan projekteket generálhatnak, melyek eddig elkerülték a központi döntéshozók figyelmét. A módszer sikerét garantálja, hogy képes olyan egyedi kihívásokra választ adni, melyekre központosított szabályozással nem lehet megfelelni. Kiemelten fontos szabály, hogy a LEADER-szerű megközelítésben nem köt a 1698/2005-ös Európai Bizottsági rendeletben meghatározott „vidékfejlesztési menüsor”. Tehát a helyi szereplők szabadon alkothatják és valósíthatják meg fejlesztési tervüket. /.../

A LEADER alapelve az innováció ösztönzése is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a LEADER kapcsán nem a szűk értelemben vett technikai innováció a meghatározó. A vidéki területektől, adottságaikból fakadóan (alacsony népsűrűség, humánkapacitás minősége, tudásközpontok hiánya), nem gyökeresen új technológiákat, tudományos eredményeket kell várnunk, bár ez sem kizárt. A vidékfejlesztésben az újszerűség megnyilvánulhat egy-egy új termékben, eljárásban, szervezetben, szolgáltatásban, vagy újszerű kapcsolatokban, együttműködésekben is. Az innovációs cél a vidékfejlesztésben akkor is teljesül, ha sikerül az innováció terjedését felgyorsítani, vidéken még új terméket, modern eljárást bevezetni, és ezáltal javítani a vidéken élők esélyeit.

A vidéki térségek erőforrásaikra támaszkodva elsősorban a helyben élők által azonosított problémákra tudnak megoldást találni. Ez a megoldás egy radikálisan új elképzelést jelenthet, mely olyan problémára válaszol mely nem csak az adott térségben meghatározó, és így akár tágabb területi egységekre is kiterjedhet.


A magyar gyakorlat


A kifejtett módszer a gyakorlatban hatékonyan akkor valósulhat meg, ha a helyi akciócsoportok széleskörű szabadsággal és rugalmassággal rendelkeznek döntéseik meghozatalában. Talán Magyarországon a megközelítés akadálya legfőképpen ebben keresendő. /.../

A LEADER-rel kapcsolatban a szubszidiaritás elve azt fogalmazza meg, hogy a döntéseket azoknak a helyi érintetteknek kell meghozniuk, akik a legjobban ismerik az adott térséget, a térségben élők problémáit és lehetőségeit. Kulcsfontosságú, hogy az elv ne csak névlegesen, hanem valóban teljesüljön. A jelenlegi történések nem ebbe az irányba mutattak. Bár 2008. szeptember 26-án mind a 96 helyi akciócsoport elnyerte a jogot a helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításához, ám egyikük sem kap érdemben döntési jogkört, mozgásteret azok gyakorlatban történő megvalósításához. A 12 ezer helyi szervezet és munkatársaik saját idejüket áldozva, javadalmazás nélkül sok ezer munkaórában, komoly erőfeszítést vállaltak a stratégiák kidolgozásában. Végül szembesültek azzal, hogy a jogcímrendeletek megkérdezésük nélkül megjelentek, és minden addigi munkájukat semmibe veszik.

A négy jogcímrendelet egészen más elveket követ, mint a korábbi folyamat, illetve a LEADER elmélete. E keretek között nem lehet a HVS-eket a tervek szerint megvalósítani! A helyi akciócsoportok összesen a beérkezett támogatási kérelmek előzetes pontozását végzik, véleményeznek, végül a Kifizető Ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hozza meg a végső döntést. Azáltal, hogy a helyi akciócsoportok nem kaptak döntési jogkört, nem kaptak helyi pályáztatási lehetőséget, így a helyi fejlesztések menetének előmozdítására igen csekély a lehetőségük. A jogszabályok alapján a helyi akciócsoportok adminisztrációs munkát végeznek, ráadásul a kilátásba helyezett büntetések, szankciók még általuk befolyásolhatatlan események esetén is fennállnak. Végeredményben a helyi akciócsoport egy ütközőszervezet, mely sáncot von a központi irányítás köré, megóvva őket a közvetlen kifogásoktól, megteremtve a lehetőséget a felelősség elhárításához.

Szembetűnő a LEADER-rel kapcsolatos szabályozási keret átláthatatlansága, harmonizálatlansága /is/, amelyek között a támogatást kérelmező ügyfeleknek és a HACS-oknak el kell igazodniuk. A LEADER-nek, elvei szerint, a legegyszerűbb pályázati rendszernek kellene lennie. Ehhez képest a magyar rendszer szubszidiaritástól való félelme miatt még sokkal bonyolultabbá válik, mint más pályázatok.

A keretrendszer átlátása érdekében a támogatást kérelmezőknek hihetetlen jogi, informatikai ismerettel kell rendelkezniük. A támogatási kérelmek benyújtásához költséges pályázatírót kell igénybe venni, építészt kell megbízni, hogy a kivitelezési tervnél részletesebb építési normagyűjtemény alapján kitöltse az építési betétlapokat. Például a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímrendelet és kapcsolódó közlemények alapján a támogatási kérelemhez főlapot, három építési betétlapot, gépbetétlapot, árajánlatos tétel bejelentőlapot, pénzügyi tervet, és üzleti vagy működési és fenntartási tervet, illetve egyéb 20 féle mellékletet (igazolások, nyilatkozatok, egyéb szokásos) kell csatolnia.

Összegezve, a LEADER-rel kapcsolatban senki ne számítson egyszerű támogatási rendszerre. Jogosan merül fel a kérdés, melynek későbbi tanulmányozására szükség van, hogy a rendszer bonyolultsága miatt 1 forint támogatás érdekében, hány forint költség merül fel az IH-nál, az MVH-nál, a helyi akciócsoportoknál és az ügyfeleknél?

Befejezésként fontos leszögezni, hogy a LEADER megközelítés komoly szerepet játszhat hazánk vidékfejlesztésében is, de ehhez több szabadság, önállóság és rugalmasság biztosítása szükséges a helyi akciócsoportok számára.

Bruder Márton


Teljes cikk
: koine.hu