Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
A tér sarkán álló, saroktornyos palotát 1893-ban építették.
Az épületet 1884-ben alakították át az 1708-ban épített Krebsz-házból. 
Az eklektikus épületet 1886-ban építették Bachó Viktor tervei alapján. Először az egész Dél-Alföld művelődésében jelentős szerepet betöltő, 1721-ben alapított piarista gimnázium kapott benne helyet. 
A neoromán palotát 1911-12 között építették Ottovay István és Winkler Imre tervei alapján. 
A palotát Lengyel Lőrincné bútorkereskedő megrendelésére építették, terveit valószínűleg a bécsi Fellner és Helmer színházépítő cég készítette.
Az Aradi vértanúk terét délről lezáró, és vasútállomásról, a Boldogasszony sugárúton érkezőket fogadó városkaput és I. világháborús műemléket 1936-ban építették Pogány Móric tervei alapján.
Az 1883-ban emelt eklektikus palotát Bachó Viktor tervezte.
Az 1859-ben emelt klasszicista épületet valószínűleg Lipovszky Henrik tervezte.
Ottovay István tervezte ipartestületi székháznak, 1928-29-ben építették fel a jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházának, a Kisszínháznak helyet adó épületet. 
A Stefánia sétány végén álló palota a város első szecessziós, még részben eklektikus jegyeket is hordozó épülete.
A Stefánia sétányon áll a Sajtóház, korábbi nevén Vajda-palota.
A szecessziós lakóházat 1911-ben építették Stahl Ferenc tervei alapján. 
A Lechner téren álló szecessziós polgári házat Raffay László, az ipariskola egyik tanára építette 1902 és 1903 között. 
A szecessziós épületet Kótay Pál tervei alapján építették 1902-03-ban.
A késő eklektikus palotát Tóth Mihály tervezte, 1896-99 között építették fel. 
A kora eklektikus palotát, Kecskemét legelső kétemeletes épületét 1876-ban emelték Pártos Gyula tervei alapján. 
A szecessziós palotát a kecskeméti származású Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján emelték 1912-ben. 
A szecessziós palotát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték a kecskeméti Iparos Otthon székházának. 
A Széchenyi tér szélén és a Wesselényi utcán álló eklektikus palotát, szeged legidősebb szállodáját 1885-ben építették Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Nevét Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évfordulója alkalmából kapta.
A klasszicista stílusú épületet Krebsz Mihály vaskereskedő építette 1846-ban. A Nándor utcai romantikus balszárnyat később, 1858-ban építették hozzá, párkányzatát gótikus mótívumok, ablakai csúcsíves oromzatát Dávid-csillag díszíti. 
A zsinagóga épülete a klasszicizmus egyik legszebb szegedi emléke. 1837-43 között építették Lipovszky Henrik és Lipovszky József tervei alapján, az 1879-es árvíz után a felújításkor részben átalakították. 
Az 1905-ben felépített szecessziós házat Magyar Ede tervezte. 1959-ben emeletet húztak rá, és eltávolították homlokzati díszítését. 
A szecessziós palotát Raichl (vagy Raichle) J. Ferenc tervezte és építette a maga számára 1910-ben. 
Az 1902-ben emelt szecessziós épületet Baumgarten Sándor tervezte az 1897-ben alapított polgári leányiskola számára.
Az 1883-ban emelt, a francia reneszánsz stílusát idéző szecessziós palotát Lechner Ödön tervezte. 
A szegedi színház eklektikus-neobarokk épületét Helmer Hermann és Fellner Ferdinánd bécsi cége építette 1883-ban. 1885-ban leégett, után kevés módosítással újraépítették.
A palotát Steinhardt Antal tervei alapján építették 1897-98-ban. Megrendelője Kass János grafikusművész nagyapja volt, aki éttermet és kávéházat nyitott benne.
Az 1912-ben emelt, két nagy épülettömbből összeálló palotát Magyar Ede tervezte. Az építésznek ez az utolsó szecessziós alkotása. 
Az észak-német gótika stílusát idéző, 1884-ben felépített templomot Schulek Frigyes tervezte.
Szeged egyik legszebb szecessziós palotája a Raichl J. Ferenc által tervezett, 1912-13-ban felépített Gróf-palota. 
A copfstílusú Béró-ház Szeged első kétemeletes épülete, 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. 
A román alapokon álló gótikus torony Szeged legrégebbi műemléke, a barokk Dömötör-templom lebontásakor került napvilágra egyik tornyából. Alapfala még a XI. században készült, alsó román stílusú része XII., nyolcszögletes gótikus felső része pedig XIII. századi. 
A tér legjelentősebb és legszebb műemléke az 1845-ben emelt klasszicista stílusú Kárász-ház. Építtetője Kárász Benő, Csongrád megye al-, majd főispánja volt, aki a forradalomban a szegedi hadi választmány tagjaként vett részt, később pedig jelentős szerepet játszott az alkotmány visszaállításáért folytatott küzdelemben, valamint Szeged gazdasági fejlesztésében.
Az épületet polgári leányiskola számára építették 1881-ben.
A kora eklektikus, belső udvaros palotát 1872-ben építették Benkó Károly és Kolbenheyer Ferenc tervei alapján.
A copfstílusú házat Vedres István tervei alapján építették 1820-ban.
Az eklektikus stílusú házat 1870 körül építették Herczel Fülöp orvos, Herczel Manó európai hírű sebész apjának megrendelésére. 
ntikus stílusú épületet valószínűleg Hoffer Károly tervei alapján építették 1869-ben Keménczi Adalbert vaskereskedő megrendelésére.
zeged egyik legrégebbi lakóháza az 1820 körül épített klasszicista stílusú Wagner-ház. A téren a Kárász-házzal együtt az árvízi előtti egységes egyemeletes házsor emlékét őrzik.
A városháza mellett álló, kora eklektikus palotát 1872-73-ban építették Wegman Gyula és Scherrer József Adolf tervei alapján.
A firenzei palazzókra hasonlító neoreneszánsz palotát 1882-ben építették Meixner Károly és Ney Béla tervei alapján.
A házat 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. Földszintjén működött Szeged első nyomdája, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított 1801-ben. 
A saroktornyával a Széchenyi térre néző, szecessziós palotát 1912-13-ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Kovácsoltvas kapuja és erkélyei Kónya György műlakatos munkái.
A klasszicista palotát Szeged gazdag gabonakereskedője és hajótulajdonosa, Zsótér János építette, mai formája több szakaszban, 1866-ra készült el. 
A szegedi Városháza karcsú tornyú, eklektikus-neobarokk épülete a Széchenyi tér legszebb palotája, a város egyik jelképe. Egy korábbi, 1799-1805 között Vedres István tervei alapján emelt épületből alakították át, amely a nagy árvíz idején erősen megrongálódott, és a belváros feltöltésével a tér szintje alá került. Az 1883 felépített új Városházát Lehner Ödön és Pártos Gyula tervezte.
A szegedi, alsóvárosi paprikatermesztő házának eredetije a nagy árvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján épült. 
A Széchenyi téren a Bérházat és a Városházát köti össze a velencei mintájú „Sóhajok hídja”, amely nevét a hagyomány szerint akkor kapta, amikor az adóhivatalba lehetett rajta át eljutni.
A késő szecessziós, eklektikus Kárász utcai palotát Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából emelték 1911-ben. Az utcát nyitó épület leglátványosabb részével, a monumentális, táncoló nőket és egyéb motívumokat ábrázoló pléhszobrokkal díszített saroktornyával vonja magára először a tekintetet.
Az 1996-ban felépült kecskeméti Katona József Könyvtárat Mátrai Péter és Major György építészek, belsőterét Batta Imre tervezeték. 
A református egyháznak a temploma mellett álló klasszikus stílusú tanépületét 8 év alatt, 1838-ra építették fel Hofrichter József tervei alapján.
A Kecskemét belvárosában álló szecessziós palota Mende Valér tervei alapján épült 1911 és -12 között a református egyház megrendelésére. 
A belvárosi Szent Miklós-templom mellett álló Romkertben az 1686-ban emelt Szent-Mihály-kápolna romjai találhatóak. A kápolna a templom egykori temetőjének csontházára épült.
A kecskeméti Luther-palota, a magyar szecessziós építészet egyik remeke, Mende Valér tervei alapján épült 1911-13 között, vagyis a szintén általa tervezett, a téren vele szemben álló és hasonló stílusú palotával, az Újkollégiummal (Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája) szinte egy időben. 
A Gyula belvárosában, a vár és a Várfürdő szomszédságában álló barokk kastély egyik tulajdonosáról, Almásy Dénes grófról kapta nevét. Almásy a Wenckheim család örököseként jutott a kastélyhoz, akik 1801-től birtokolták a kastélyt. 
Az ópusztaszeri emlékpark jurtáit Csete György építész és Dulánszky Jenő statikus tervezték az organikus építészet szellemében. 
Az ópusztaszeri skanzenbe Tömörkényből áttelepített községházának 1896-ban emelt eklektikus épülete tipikus példája a dualizmus korabeli elöljárósági épületeteknek...
A nádtetős, faoszlopos tornácú parasztház 1750 körül épült redemptus telekre, az Orbán és a Baki család tulajdona volt. Az épület jelenleg a Halas Galéria, Kiskunhalas város képzőművészeti, múzeumi gyűjteményéhez tartozik.
A ma Sáfrik-szélmalomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. 
A Végh-kúria 1840-ben épült klasszicista stílusban. Jelenleg a Halas Galéria, Kiskunhalas város képzőművészeti, múzeumi gyűjteményének székhelye.
A városi erdő jelzett turistaútja vezet Hajdúböszörmény legrégibb műemlékéhez, a Zeleméri Csonkatoronyhoz, mely a várostól délkeletre, 10,5 km-re, Debrecen és Hajdúböszörmény között található. Autóval a 35. számú főútról néhány perc alatt elérhető; Bodaszőlő felé létérve közelíthető meg.
Az épület tervezője a századelőn működő Magyar Ede, aki nyolcéves alkotói korszakát Szegeden töltötte. A lakóháznak készülő Reök palota Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízügyi mérnök számára készült.
Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom. Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt. Szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, a víz nem felűről folyik a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe. Ez a megoldás Közép-Európában ritkaságnak számít.
Gergely-halom:Kunhegyes határában lévő, természetvédelem alatt álló kunhalmok közül leghíresebb a 80-90 méter átmérőjű Gergely-halom, Kunhegyes-Kunmadaras-Karcag határán.
A természeti és régészeti értéket is képviselő egykori temetkezőhely megbontásakor középkori telep nyomaira leltek a régészek.
A település határában áll a térség egyik legszebb malma, a Komlóssy-féle szélmalom, amely 1859-ből való népi műemlék. Az ötemeletes, holland típusú szélmalom ma is tökéletes állapotban van.
A Szolnok – Debrecen – Erdély közötti egykori „sóút” mentén épült a barokk stílusú sóház, Kunhegyes legrégebbi épülete, 1739-ben. Ma ebben a műemlék jellegű épületben kap helyet a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár.
Az első községházát 1734-ben építették, melynek helyén áll az 1878-ban Pum János mérnök tervei alapján épült, a központban található eklektikus stílusú városháza. Előtte szépen gondozott park látható, amely helyén valamikor a piactér állt.
1893-ban épült Lehoczki János építőmester tervei alapján az eklektikus stílusú Városháza, melynek homlokzatán az 1884-ből származó városi címer látható.
A város meghatározó személyisége, Petőfi Sándor született 1823. január 1-én ebben a nádfedeles házban. Ez az 1790 körül épült lakóház, és a mögötte lévő modern épület ad ma otthont az Irodalmi Múzeumnak. A ház ünnepélyes átadására 1880. október 16-án került sor.
Az évszázadokon át üldözött zsidók 1820 után kaptak letelepedési jogot Kecskeméten. Első zsinagógájuk hamarosan kicsinek bizonyult, ami után több szakaszban, 1864-71 között építették meg a ma is látható épületet.
A szecessziós stílusú épület 1902-ben épült Márkus Géza tervei alapján. A földszintre üzleteket, az első emeletre kereskedelmi kaszinót, a második emeletre lakásokat terveztek. Jelenleg a Kecskeméti Galéria festménygyűjteménye található itt. 
Egy közel 150 éves, egyszerű városháza lebontása, és a jelenlegi felépítése 1892-97 között történt. Az új középületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették meg, az ország fennállásának ezeréves évfordulójára.A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.
