Debrecen a Nagyalföldön fekszik a román határtól 30, Budapesttől pedig kb. 240 km-re. Már a Honfoglalást megelőzően is éltek ezen a területen különböző népek, mint pl. vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok.


A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrum-ként ismert ítéletgyűjteményben. A név jelentése - „Debrezun” - és eredetére vonatkozóan két elmélet is fenn áll:

• A Debrecenben közkeletűbb, ismertebb verzió szerint a Debrezun szó török (esetleg avar-török) eredetű, s első birtokosának nevét őrzi; viselőjét óvta volna, s jelentése: éljen mozogjon.

• Egy másik elmélet szerint viszont a szó valószínűleg szlovák eredetű, és a „dobre zlijem”, vagyis „jó termőföld” kifejezésből ered.

Debrecen, a tatárjárást követően gyorsan fejlődött, hamarosan az ország egyik meghatározó városává vált. A 17. században, elsősorban marhakereskedelme miatt gazdagsága és jelentősége tovább nőtt. A reformáció kibontakozása a településen fejlett iskolarendszer kialakulását eredményezte, ahol híres tudósok és költők tanultak.


1693-ban I. Lipót szabad királyi városi rangot adományozott Debrecennek, 1715-ben pedig a katolikus piarista szerzetesek visszatérte után felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. 1849-ben az ország fővárosa lett rövid időre, és Kossuth Lajos a Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és Magyarország függetlenségét. A szabadságharc után Debrecen újból lassú fejlődésnek indul. Megépül a vasútvonal, új iskolák, kórházak, gyárak nőnek ki a földből, bankok telepednek meg, nagyvárosi külsőre cserélvén a régi, kisvárosit.


Az I. világháború után újból határközeli város lett Debrecen, és csupán a turizmus nyújtott kiutat a gazdasági válságból. Ekkor vált a Hortobágy turistalátványossággá. A II. világháború alatt hatalmas pusztítás érte a várost, utána azonban megkezdődött az újjáépítés, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány is itt működött száz napig. Az államosítások során a város területének felét, és a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette.

 
Debrecen számos jelentős rendezvénynek ad otthont,  mint pl. a minden évben megrendezett augusztus 20-i Virágkarnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny.

A magyar irodalom nagyjai közül itt tanult Csokonai Vtéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Ady Endre. A városban lakott Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője. 1849-ben pedig Kossuth Lajos élt itt családjával együtt. Ugyanebben az évben Jókai Mór, mint újságíró is a varos polgára volt. A magyar szent koronát a szabadság harc ideje alatt a város őrizte.

Fotó: pappani