Debrecen a Nagyalföldön fekszik a román határtól 30, Budapesttől pedig kb. 240 km-re. Már a Honfoglalást megelőzően is éltek ezen a területen különböző népek, mint pl. vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok.
A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a
Váradi Regestrum-ként ismert ítéletgyűjteményben. A név jelentése - „Debrezun” - és eredetére vonatkozóan két elmélet is fenn áll:
- A Debrecenben közkeletűbb, ismertebb verzió szerint a Debrezun szó török (esetleg avar-török) eredetű, s első birtokosának nevét őrzi; viselőjét óvta volna, s jelentése: éljen mozogjon.
- Egy másik elmélet szerint viszont a szó valószínűleg szlovák eredetű, és a „dobre zlijem”, vagyis „jó termőföld” kifejezésből ered.
Debrecen, a tatárjárást követően gyorsan fejlődött, hamarosan az ország egyik meghatározó városává vált. A
17. században, elsősorban marhakereskedelme miatt gazdagsága és jelentősége tovább nőtt. A reformáció kibontakozása a településen
fejlett iskolarendszer kialakulását eredményezte, ahol híres tudósok és költők tanultak.
1693-ban I. Lipót szabad királyi városi rangot adományozott Debrecennek, 1715-ben pedig a katolikus piarista szerzetesek visszatérte után felépítették a mai Szent Anna székesegyházat.
1849-ben az ország fővárosa lett rövid időre, és Kossuth Lajos a Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és Magyarország függetlenségét. A szabadságharc után Debrecen újból lassú fejlődésnek indul. Megépül a vasútvonal, új iskolák, kórházak, gyárak nőnek ki a földből, bankok telepednek meg, nagyvárosi külsőre cserélvén a régi, kisvárosit.
Az I. világháború után újból határközeli város lett Debrecen, és csupán a turizmus nyújtott kiutat a gazdasági válságból. Ekkor vált a Hortobágy turistalátványossággá. A II. világháború alatt hatalmas pusztítás érte a várost, utána azonban megkezdődött az újjáépítés, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány is itt működött száz napig. Az államosítások során a város területének felét, és a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette.
Debrecen
számos jelentős rendezvénynek ad otthont, mint pl. a minden évben megrendezett
augusztus 20-i Virágkarnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny.
A magyar irodalom nagyjai közül itt tanult Csokonai Vtéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Ady Endre. A városban lakott Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője. 1849-ben pedig Kossuth Lajos élt itt családjával együtt. Ugyanebben az évben Jókai Mór, mint újságíró is a varos polgára volt. A magyar szent koronát a szabadság harc ideje alatt a város őrizte.

Fotó: pappani
Kapcsolódó cikkek
Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen

A Zsuzsi erdei vasút dízel mozdonya, a hozzákapcsolt két zöld kocsival a Debrecen-Fatelep állomáson készült az elindulásra...
Pontosan indult és pontosan érkezett, menetrend szerint.
Amikor visszaérkezett a városba, sokan integettek és visszadudáltak neki az országútról.
Szálláshelyek Debrecenben és környékén
Debrecen
Aquaticum Termál és Wellness Hotel****
Hotel Lycium****
Víg-Kend Major Szabadidőközpont Debrecen
Református Kollégium Debrecen

A debreceni Református Kollégium,
a magyar reformáció egyik szellemi központja, 1538-ban kezdte meg működését.
A Kollégiumban található Nagykönyvtár a Református Egyház legnagyobb gyűjteménye Magyarországon. Híres diákok, mint pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, kéziratai is megtalálhatók itt.
Piac utca Debrecen

A város főutcája, a középkori vásárok idején kapta ezt a nevet. Építészetileg kezdetben klasszicista, majd a 20. században szecessziós és eklektikus stílusban épült.
Nagytemplom Debrecen

Debrecen jelképe, a Református Nagytemplom
1805-23 között épült Thaler József tervei alapján. Helyén már a 14. században is templom állt. A berendezést, az úrasztalt, Kossuth karosszékét és a padokat helybeli lakosok és mesteremberek adományozták, készítették, míg az orgonát egy bécsi mester, Jakob Deutsmann, építette 1838-ban.
Kossuth-szobor Debrecen

A debreceni Kossuth szobor mellékalakjai: Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke, Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt, mögöttük Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész; jobbra a vörössipkás ezred édesanyjától búcsúzó katonája.
Csonka templom Debrecen

Hagymaszerű toronysisakja 1907-ben megrongálódott egy vihar során. Próbálták megjavítani, ám a szél teljesen ledöntötte. Ezek után
az építészek bástyaszerű formát adtak a toronynak, innen kapta a „Csonka”jelzőt, amit mind a mai napig használnak.
Megyeháza Debrecen

A debreceni megyeháza
az ország egyik legszebb szecessziós épülete. Helyén előtte a város legelső vendégfogadója volt, a Fejérló Szálló.
Homlokzatát Zsolnay pirogránit díszítőelemek, virágfüzérek és négy fegyveres hajdú szobra díszíti, a homlokzat közepén pedig Hajdú vármegye címere látható.
Aranybika Hotel Debrecen

A város 1690-ben vásárolta meg a debreceni Bika család telkét és kőházát, amire 1799-ben emeletet építettek. Ennek homlokzatára került 1810-ben egy vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér, s lett
Aranybika Szálló Bika János egykori fogadójából.