Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Érseki Kincstár Kalocsa: főpapi jelvények

III. terem: főpapi jelvények

A harmadik teremben a főpapi ékszerek és liturgikus jelvények dominálnak: az asztali tárlókban mellkereszteket, gyűrűket, érdemrendeket, a fali vitrinekben pedig pásztorbotokat és körmeneti kereszteket láthatunk.

A püspökszentelésnél a püspök ujjára húzott gyűrű a szabadon kötött szövetség, az Egyházzal való eljegyzettség szimbóluma. A II. Vatikáni Zsinat óta a püspökök általában egyszerű kivitelű, nemesfém gyűrűt viselnek, a korábbi darabokat viszont gyakran drágakövekkel is ékesítették. A mellkeresztek szintén díszes ötvösmunkák voltak. A vitrinekben látható főpapi jelvények a 18-19-20. században készültek, és kalocsai főpapi hagyatékokból származnak. A mellkereszteket nemcsak érsekek viselték. Az asztali vitrinekben látható kanonoki kereszteket a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjai, a kanonokok használták. A Főszékeskáptalan az érsekek tanácsadó- és segítő testülete volt, mely 1873-ig hiteles helyként is működött Kalocsán. Ez a mai közjegyzői tevékenységet jelentette, vagyis a káptalan jogi érvényű, közhitelű okleveleket őrzött és adott ki.

A Kalocsai Főszékeskáptalant 1738-ban szervezte újjá Patachich Gábor érsek. A következő két évszázadban a káptalan tagjaira valóban felelős beosztások súlya nehezedett: általában kanonokok viselték az érseki helynöki, szentszéki bírói, főtanfelügyelői, jószágkormányzói, alapítványkezelői tisztet, és az érsekek segédpüspökei is közülük kerültek ki. Egyes kanonokok történeti-, jogi-, teológiai- és nyelvtudományi munkásságukkal is öregbítették a testület hírnevét, s érezve az idők változását, ha kellett újságot szerkesztettek vagy éppen lelki irodalmat, ifjúsági regényt írtak. A káptalan emlékét idézik a kéziratos asztali tárlók, az ott bemutatott káptalani kinevezések és szabályzatok könyve, hiteleshelyi- és káptalani uradalmi pecsétnyomók, III. Károly király és Mária Terézia oklevelei a 18. századból, melyek a káptalan újraalapításáról, hiteleshelyi jogának adományozásáról, ill. a kanonokok megkülönböztető jelvénye, az ún. toulouse-i kereszt (latinul Crux Tolosana) viseléséről szólnak.

A harmadik teremből nyíló enteriőr Katona István történetíró-kanonoknak, a ház építtetőjének állít emléket. Az itt látható 19. század eleji, empire szalonbelső a hajdani kanonokház hangulatát idézi. Katona István eredetileg jezsuita szerzetes és egyetemi tanár volt. A rend feloszlatása után, 1790-ben érkezett Kalocsára, ahol kanonoki kinevezést kapott. Számos megbízatása volt, a Főszékesegyházi Könyvtár vezetése mellett retorikát tanított a Nagyszemináriumban, később annak vezetésével is megbízták. A 17-18. századi magyar történetírás meghatározó szereplői voltak a jezsuita szerzetesek. A kortárs Pray György mellett Katona István személye is ebbe a sorba illeszthető. Az ő idejükben a történeti munkát már nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés és az adatok rendszerezett publikálása jelentette, hanem a történeti forráskritika módszerét is alkalmazták. Katona 1779-től negyvenkét kötetben, latin nyelven jelentette meg a magyar királyság történetéről szóló munkáját Historia critica címmel. A nagyszabású alkotás egészen a 19. század végéig a magyar történetírás alapműve maradt, közölt forrásainak jó része máig is csak itt jelent meg nyomtatásban. Kalocsa szempontjából Katona István munkásságának igen fontos eredménye az 1800-ban két kötetben megjelent kalocsai érsekség története, mely latin nyelven, az egyházmegyét vezető érsekek sorrendjében ismertette 800 esztendő történetét. A Katona István személyéhez fűződő írásos emlékeket a portréja alatti vitrinben láthatják.

A terem álló tárlójában bemutatott liturgikus eszközök a 19. század első felében készültek empire stílusban. Külön figyelmet érdemel a Szent László korona-felajánlását ábrázoló kép, melyet kínai selyemre festettek.



A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.