Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kalocsa

Kalocsa: Szent István király út Kalocsa Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120 km-re, a Duna bal partján található. A terület a kőkorszak óta lakott, kelta leleteket már az i.sz. 300-ból találtak.

1001-ben Szent István király megalapította a kalocsai érsekséget, és megépíttette az első székesegyházat, amelynek első érseke a pápától a királyi koronát elhozó Asztrik püspök volt. A középkorban több kalocsai érsek koronázott magyar királyt, és közülük több kiváló hadvezér is volt, mint pl. Tomori Pál, a magyar csapatok fővezére a mohácsi csatában. Az egykori székesegyház romjai fölött épült meg a városközpontban ma is látható barokk főszékesegyház. Kalocsa 1011-től lett szabad királyi város, 1405-től pedig mezővárosi kiváltságokat kapott Zsigmond királytól.

A török megszállás alatt a város szinte teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Az egyházi intézmények mellett a lakosság is elmenekült. Többen a Felvidékre mentek, többen a környező mocsarakba, és csak nagyon kevesen maradtak a városban. A török megszállás után csak lassan tért vissza az élet a városba, a visszatért magyarok mellett bunyevácok is letelepedtek itt.

A katolikus vallást a Horvátországból érkezett ferencesek kezdték újjá szervezni az 1630-as években, majd a 18. század legelején megkezdte a működését a városi plébánia, és a plébániai iskola. Az érsekség azonban csak az 1710-es évek elején települt vissza Kalocsára. Az 1740-es évek végéről származnak az első írásos emlékek a fűszerpaprika-termelésről, amivel főként az Ormánságról betelepültek foglalkoztak.

Kalocsa: Érseki KastélyA 18. században készítették el a várost védő, főként a természetes vízfolyást kihasználó vizes árkot. És ugyanekkor indult meg a katolikus egyházhoz kapcsolódó szellemi élet. 1733-ban Patachich Gábor érsek papneveldét, 1765-ben Batthyány József érsek gimnáziumot és 1768-ban nyomdát alapított. 1782-ben létrejött a Főszékesegyházi Könyvtár Patachich Ádám érsek magánkönyvtára és a káptalani könyvtár összevonásával.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pusztításai elkerülték a várost, ellenben utána több elemi csapás is érte azt, mint pl. tűzvész és árvíz. A kiegyezést követően megalakult közhivatalok, és hatóságok a II. világháború végéig működtek. 1871-ben Kalocsa elveszítette mezővárosi kiváltságait, amit még 1405-ben kapott, és nagyközséggé alakult, néhány közeli településsel együtt.

A gazdasági fellendülés egészen 1882-ig elkerülte Kalocsát, amikor is a vasút elérte a várost. Ezt követően, a 19. század végén és a 20. század elején jelentős ipari létesítmények alakultak, mint a Kalocsai Gőztéglagyár Rt, paprikamalom, téglagyár, stb. Az első világháború, és a Trianoni béke-szerződés után Kalocsa fejlődése még tovább lassult, és csupán az 1960-as években gyorsult fel újra. Ekkor alakult meg az ország egyik legjelentősebb fűszerpaprika termesztési körzete, és létesültek könnyűipari üzemek. A jelentős iskolavárosban jelenleg a 2004-ben megalakult Tomori Pál Főiskola működik nagy sikerrel.





A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.