Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kiskőrös

Kiskőrös nagy költőnk, Petőfi Sándor szülőhelye, ugyanakkor a szőlő és a bor városa.
Régészeti kutatások szerint már az újkőkorban (i.e. VI.évezred) is laktak a környéken szarmaták és avarok, ezt bizonyítja egy 1891-es ásatáskor talált kőbalta, amit a Nemzeti Múzeumban állítottak ki. Írásos emlékekben először 1247-ben, majd 1275-ben említik, mint lakott település. Nevét valószínűleg a vidéken őshonos kőriserdőkről kapta, a „kis” előtagot pedig megkülönböztetésül kapta (pl. Nagykőrös).

1529-ben a várost teljesen lerombolták a törökök, és a lakosság a környékbeli nádasokba, erdőkbe menekült. Ekkor pusztulhatott el a valószínűleg Árpád-házi királyok idején épített oszlopos templom is, amelyet többször újjá akartak építeni, de az utolsó oszlop lerombolását követően zsidó templomot emeltek a helyére 1876-ban.
A török idők után Kiskőrös és környéke a Wattay család kezébe került, akik 1718-ban evangélikus szlovákokat telepítettek be, akik rendkívül sokat szenvedtek a vallásüldöztetések miatt. 1730-ban a néhány éves templomukat III. Károly leromboltatta, és hosszú időn keresztül nem engedte felépíteni. Mindezt II. József türelmi rendelete törölte el 1783-ban, amikor is a kiskőrösiek rögtön hozzákezdtek új templomuk megépítéséhez. Emellett 1784-ben II. József mezővárosi rangot adományozott a városnak.

A lakosok főként szarvasmarha, és juhtenyésztéssel, később mezőgazdasággal foglalkoztak.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Kiskőrösről is sokan csatlakoztak a forradalmárokhoz.
A szlovák népesség elmagyarosodásához kezdetben katolikus magyarok betelepítése, majd 1878-tól a szlovák nyelvű oktatás megszünése vezetett.

Bajzák János 1904-ben nyitotta meg magán polgári iskoláját, ami később állami iskola lett. Az új polgári iskola 1915-20 között épült meg, s a mai középiskola is ebben az épületben kap helyet.

1919-ben a román gyalogság három hónapig megszállva tartotta a települést, 1956-ban pedig a kiskőrösi zavargásokat vadászrepülőről leadott lövésekkel oszlatták szét, amelynek állítólag két sebesültje volt.

A település 1972. december 30-án – Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján – kapott újból városi rangot.

Napjainkban is sok turista látogatja a strandfürdőt, amelyben 53
°C-os gyógyvíz nyújt felüdülést az idelátogatóknak.



A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.